Állkapocsizületi rendellenességek

„Kattog az állkapocsízületem, amikor kinyitom, illetve amikor becsukom a számat. Kell ezzel foglalkoznom akkor is, ha nem fáj?”

Állkapocsízületi megbetegedésnek hívunk minden olyan elváltozást, mely érinti az ízületet, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó anatómiai struktúrákat és a népesség 5-12%-át érinti (nőket gyakrabban).

Milyen tünetei lehetnek az állkapocs ízületi megbetegedéseknek?

  1. Fájdalom az ízületben, rágóizmokban
  2. Szájnyitási korlátozottság
  3. Valamilyen ízületi hangjelenség (pl kattogás)
  4. Egyéb tünetek: arcfájdalom, fejfájás, fülfájás, fogak fokozott kopása, stb.

Kihez fordulhatunk?

Először mindig a fogorvosunkat kell felkeresnünk. Ő megállapítja, hogy valóban állkapocsízületi problémáról van-e szó. Amennyiben a valószínűsíthető okok között fogazati probléma van, azt rendezi. Ha a tünetek továbbra is fennállnak gnatológushoz irányítjuk a pácienst.

Mik azok a tényezők, amik hajlamosíthatnak egy ilyen állapot kialakulására?

Rengeteg kiváltó tényező ismeretes, ezek közül a gyakoribbak:

  • Az alsó és felső fogak nem megfelelő érintkezése (pl hiányzó fogak, nem megfelelően elkészített fogpótlások, fogszabályozás hiánya vagy épp nem megfelelő fogszabályozás során kialakuló fogérintkezések, stb.)
  • Éjszakai fogcsikorgatás (Ilyenkor fogaink háromszoros erővel hatnak egymásra, mint étkezés közben. Érthető tehát, ha fokozott mértékben kopnak, a porcelán borítású fogpótlásaink pedig törnek.)
  • Fogszorítás
  • Túlzott rágógumi használat
  • Traumák (Ez lehet egy baleset következtében sérült ízület, illetve gyakori nagymértékű szájnyitás pl ásítás során)
  • Depresszió, stressz

Mit vizsgálunk ezen panaszok fennállása esetén?

A vizsgálat legfontosabb és első lépése az anamnézis felvétele, azaz a páciens kórelőzményének feltérképezése.

Ezután vizsgáljuk a páciens arcát, rágóizmok esetleges duzzanatát, aszimmetriáját. A szájnyitás ívét, mértékét.

Tapintjuk a rágóizmokat, ízületet, ujjainkkal érzékeljük a hangjelenségeket.

Megvizsgáljuk a fogakat, fogpótlásokat, illetve azok érintkezéseit.

Az állkapocsízület eltérései hagyományos fogászati röntgenfelvételeken általában sajnos nem diagnosztizálhatóak. Olyan képalkotó eljárásra van szükség ugyanis, ami a lágyszöveteket jól leképezi. Erre a célra tökéletesen megfelel az MRI, illetve az ultrahang.

Mik a terápiás lehetőségek?

Hiányzó fogak pótlása, rossz fogpótlások eltávolítása, újak készítése, a kopott fogak felépítése új pótlással, fogszabályozás

Rossz szokásokról való leszoktatás (Pl: túlzott rágógumi használat, napközbeni fogszorítás, stb.)

Fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők felírása, amennyiben szükséges

Fizioterápia (pl soft lézer)

Sínek készítése

Súlyosabb esetekben szükség lehet sebészi kezelésre is!

Mi az a sínterápia?

A sínek puha vagy kemény műanyagból álló kivehető készülékek, melyek pontosan illeszkednek a fogakra, hiszen lenyomat alapján készülnek.  Alsó vagy felső fogakra is kerülhetnek. Általában éjszaka kell viselni őket, céljuk, hogy az érintkező fogpárok csikorgatás vagy fogszorítás közben ne koptassák egymást. Speciális síneknek feladatuk még, hogy az alsó és felső állcsontot meghatározott nyugalmi helyzetben rögzítik alvás közben, így helyezik az állkapocs ízületet egy ideális, nyugalmi pozícióba.

A bruxizmusról, azaz az éjszakai fogcsikorgatásról, ami a fenti tünetek egyik kiváltó oka lehet, itt olvashat bővebben!

https://dentalcoop.hu/wp-content/uploads/2017/01/vivien-150x150.jpg

Dr. Sebők Vivien Brigitta

Konzerváló fogászat és fogpótlástan szakorvos

Hozzászólások lezárva

Nincs hozzászólás. Légy az első!